Mint ismeretes kiírtam egy egymillió forintos pályázatot ateisták és szkeptikusok számára az Általános Isten definíciója levezetésem kritikai próbájaként, ami a tudományos módszertan egyik eleme. A kiírás részben komoly, részben provokatív és James Randi 1 millió dolláros kihívásának és a hazai Szkeptikus Társaságnak is paródiája egyben. Fő feladata az, hogy egyre többeket ráébresszen, hogy tévedés az, hogy Istent ne lehetne tudományos igényességgel meghatározni. Tévedés az az álláspont, hogy Isten egyértelműen kívül fekszik a tudomány hatókörén. Ha az adott szót pontosan definiáljuk, hogy mit is jelent, akkor akár arra is rádöbbenhetünk, hogy semmi értelme a teizmusnak és az ateizmusnak, mert egy pontosan definiált Isten létezése igen is tudományos ténynek tekinthető.

Azt még viszonylag sokan megértik, hogy az emberek annyiféleképpen határozzák meg Istent, hogy ez egyértelmű bizonyítéka, hogy nem ugyanabban az Istenben hisznek és nem ugyanazt az Istent tagadják. Ezt egy több éves adatgyűjtés sorozattal bizonyítottam, melyben azt kértem nagyon széles társadalmi rétegeket lefedve, hogy definiálják számomra Isten fogalmát. A beérkezett cirka 5-6 ezer ilyen definícióból, adatrendezéssel kiválogattam közel százharmincat, amelyek jellemzően már nem egymás ismétlései és variációi. Más egyéb szűrési elvet nem alkalmaztam. Igazából folytathattam volna szinte a végtelen variációkig ezt a gyűjtőmunkát, de értelme nem lett volna, hiszen már ez is bőven elégségesnek kellene lenni az általam felvázolt megértési folyamathoz.

Tehát az egyértelműen bizonyított dolog, hogy Istennek nem adható meg egy minden vallást kielégítő, pontos definíciója, éppen ezért ezzel kísérletezni, vagy erre törekedni teljesen felesleges is. A vallások különféle Isteneit nevezhetjük nyugodtan éppen ezért Speciális Isteneknek, amelyek csak a saját vallási rendszerűkön belül elfogadottak, de más vallási rendszerekkel már ütköznek.

Arra viszont érdemes és lehet is törekedni, hogy az adott szó legalább a tudományos módszertant elfogadók között egységes értelmezést nyerhessen. Ennek jelenleg egyik dogmatikus akadálya egy áltudományi ág, az európai zsidó-keresztény-katolikus teológia, illetve annak államegyházi összefonódásának maradék terméke, amely kijelenti, hogy


Mi is a fő gond ezzel a kijelentéssel, állítással? Ez ugyebár egy olyan állításnak kíván látszani, amely betartja a tudományos módszertant, azaz ezt egy tudományos és logikus állításnak kívánják egyesek beállítani. Ilyen állítást viszont - a tudományos módszertan szerint - csak pontosan definiált dologra lehet ugyebár tenni. Tehát ez azt jelenti, hogy az állítónak pontosan, tudományosan, és ellentmondás mentesen meg tudnia nekünk magyarázni, hogy mi is az általa használt "Isten" szó jelentése. Mire is tartja pontosan érvényesnek ezt az állítást? Tehát eljutottunk egy Gödel nevű gondolkodó nem kifordított, hanem helyes elméletének az értelmezéséhez. Mert ugyebár, ha az állítás igaz, akkor annak önmagára nézve is igaznak kellene lennie, de ha az így van, akkor az azt jelenti, hogy az állítás hamis.

Tehát ha egy krétai kijelenti, hogy minden krétai hazudik, abból a helyes megállapítás az, hogy egy rendszer nem igazolhatja és nem is cáfolhatja bizonyos esetekbe önmagát, mert ahhoz külső vizsgálat szükségeltetik. Tehát a biblia nem lesz attól igaz, mert az írja magáról, hogy minden szava igaz. Ezen elv alapján az "Isten egyértelműen kívül fekszik a tudomány hatókörén" állítás szintén egy ilyen körbezárt logikai elvet hozott létre. Tehát ezt az elvet, mint hibás dogmát nyugodtan elvethetjük. A körbezárt logika ugyan is nem tartozik az elismert tudományos módszertan, érvelés és bizonyítás elemei közzé.